Gyönyörű álmot osztunk meg egymással – olyan álmot, amelyben boldogság élni. Ebben az álomban csodálatosan napsütötte, meleg nap van. Madarak dalolnak, szellő susog, egy kis patak csörgedez. Elindulsz a patak felé. Partján egy öregember meditál, és látod, hogy a fejéből színpompás, csodás fény árad. Megpróbálsz csöndben maradni, hogy ne zavard, de ő észrevesz, és kinyitja szemét. Derű és szeretet árad pillantásából. Megkérdezed, hogyan sugározza azt a csodás fényt.

Augusztus 20. az egyik legrégibb magyar ünnepnap: Szent István király napja, a keresztény magyar államalapítás, a magyar állam ezeréves folytonosságának emléknapja.

Uralkodása idején I. István még augusztus 15-ét, Nagyboldogasszony napját avatta ünneppé, ekkorra hívta össze Fehérvárra a királyi tanácsot és tartott törvénynapot.

Augusztus 15-e Mária mennybevitele, magyar nevén Nagyboldogasszony, Nagyasszony napja (vö. Kisasszony napjával), egyben Magyarország Mária oltalmába ajánlásának emlékünnepe (ez utóbbit Magyarok Nagyasszonya néven az 1896. évi millennium óta október 8-án külön ünnepként üli meg a katolikus magyarság). Ezért, meg azért is, mert az ünnep nyolcadába Szent István napja is beleesik – nem beszélve arról, hogy az aratás után végre a falusi nép szusszanhatott egyet –, ez volt a magyar egyházi év egyik nagy ünnepi időszaka.

      Kelet nagy misztikusa és aszkétája. A 90’-es évek elején hallottam először a nevét: egy Bejrútban dolgozó vendégmunkás csodálatos meggyógyult, miután megkenték „Szent Charbel olajjal”, és kérték a Szent közbenjárását. Úgy hallgattam csodálatos életrajzát, csodatételeit, mint az ezeregyéjszaka meséit. Az Oltáriszentség szentje, akárcsak Szent Paszkál ferences misztikus, és igazi Mária-tisztelő, a barátaim lettek.      Korunkban egy szerzetesnővér súlyosan megbetegedett, és a Szent segítségét kérte: megjelent neki álmában, és azt mondta neki, hogy aki minden hónap 22-én szentmisére megy és imádkozik, annak minden kérését az Úr elé viszi és közbenjár érte.

Július 26-a Szent Joakim és Szent Anna, a Boldogságos Szűz Mária szüleinek kötelező emléknapja.

Joakim Názáretben született, Anna pedig Betlehemben, a hagyomány szerint mindketten Jeruzsálemben haltak meg. Szent Anna ereklyéi Konstantinápolyban és Apt-ban (Franciaország) találhatók. A „mesteri statiszták”, a nagyszülők védőszentjei. Anna ezen kívül az édesanyák és az özvegyasszonyok védőszentje is.


A Szentírás nem tesz róluk említést annak ellenére, hogy Mária és Jézus életében fontos szerepet töltöttek be, hiszen befolyással voltak életük alakulására, és sokat tanultak tőlük.