SZENT LÁSZLÓ 1046 táján született Lengyelországban, apja a számkivetésben élő Béla magyar herceg, anyja Rizika (Richeza, Rikiza) lengyel királylány volt.

Már 4-5 éves korában hazakerült Magyarországra és a tiszántúli Bihar várában nevelkedett.

Nagyon vallásos anyjától kapta mély hitét, és alázatát.

Apjától kiváló lovagi képzést kapott, amit később Kázmér lengyel király udvarában mélyített el igazán.

1061-ben tért vissza ismét, de hamarosan vissza kellett menekülnie Lengyelországba.

1064-ben bátyjával Gézával tért vissza, hogy a lázadó Salamonnal harcban leszámoljon. A püspökök békítése után ismét Biharban uralkodott az ország keleti harmadában. A pogány besenyők ellen sikeresen harcolt, katonái csodákat beszéltek hősiességéről.

Békét sikerült kivívnia a besenyőkkel és a kunokkal szemben 1085-ben, 1091-ben és 1092-ben.

Ünnepelt hősként fogadta el 1077-ben a királyi trónt, folytatta Szent István útját.

Legyőzte a pogány kunokat, megkeresztelte és letelepítette őket.

Seregei vitézül harcoltak vele együtt, legendák fonódtak köré. (Tordai hasadék, Szent László pénze, füve, forrásfakasztás, stb.) A háborúskodás számára keserű teher volt.

Az országban is rendet teremtett, szigorú törvényeket hozott.

Létrehozta a zágrábi püspökséget, a kalocsai érseket Bácsra költöztette, az erdélyi érseket Gyulafehérvárra, a biharit pedig Nagyváradra.

Megalapította a Szent Jobb-apátságot a Szent Jobb őrzésére.

Leánya, Szent Piroska, Iréné néven bizánci császárné lett.

1083-ban Szent István, Szent Imre és Szent Gellért szentté avatását szorgalmazta.

Szentül élt, nagylelkű volt, keresztes hadjáratot is akart indítani, azonban ez nem valósulhatott meg.

1092-ben Szabolcs városában zsinatot tartott.

1095. július 29-én meghalt Nyitra mellett.

Földi maradványait előbb a somogyvári monostorba, majd a nagyváradi székesegyházban temették el.

Sírjánál csodák történtek, legendák keringtek csodálatos közreműködéséről csatákban.

Ügyét kivizsgálva 1192. június 27-én III.Celesztin pápa követe (Gergely bíboros) Váradon szentté avatta.

A Debrecen-Nyiregyházi, valamint a Kaposvári egyházmegyéknek: Szent László király, az egyházmegye védőszentje.

Főünnep ez a nap számukra.