Erre napra tette a Szentatya a 2004-ben boldoggá avatott utolsó magyar király, IV. Károly liturgikus emléknapját. Külön mondanivalót hordoz, hogy Boldog Károly ünnepét nem a szenteknél szokásos módon halála, azaz égi születése napján üli meg az egyház, hanem házasságkötésének évfordulóján. A Pápa ezzel is Károly király példás házaséletére kívánja irányítani a hívők figyelmét: a házasság a szentté válás egyik kitüntetett útja.
Boldoggá, és reményeink szerint majdan szentté, nem az Osztrák-Magyar Monarchia végzetszerűen tragikus sorsú uralkodóját avatja a pápa. Nem sikereit és kudarcait magasztalja föl az egyház, hanem Károly hitvalló személyiségét és hősies kegyelmi életét.
 

Károly király boldoggá avatási eljárásának eddigi története:
1949. február 16. Magyary Gyula posztulátori kinevezése
1949. április 6. a Szertartások Kongregációja engedélyezi az illetékesség megváltoztatását, és megadja a felhatalmazást arra, hogy a halál helye szerint illetékes funchali püspök helyett a bécsi érsek indítsa el az ún. előzetes vizsgálat lefolytatását
1949. július 11-1954. április 1. lebonyolításra kerül Bécsben az előzetes vizsgálat, amit egyidejűleg és kiegészítésképpen lefolytatnak Luxemburgban, New Yorkban, Friburgban, Párizsban, Le Mans-ban és Madeirán
1954. május 22. a Szertartások Kongregációja elrendeli az előzetes vizsgálat anyagáról készített hiteles másolatok hivatalos átvételét, vagyis a hatalmas, tizenhárom kötetes lepecsételt iratcsomó felbontását
1955. május 7. a Szent Offícium állásfoglalásában - Nihil obstat - nem emel kifogást az eljárás római lefolytatása ellen
1966. január 27. a Kongregáció bíboros prefektusa az Ügy állásáról jelentést tesz a pápának
1969. május 19. a kiegészítő iratok benyújtása az új elnevezésű Szenttéavatási Kongregációnak
1971. november 23. Isten Szolgája írásairól elkészül az összefoglaló jelentés, benne az összes cenzori véleménnyel
1972. április 1. Károly király égi születésének 50. évfordulóján, illetékes egyházi bizottság és a család képviselőinek jelenlétében Madeirán sor kerül a sír és a koporsó fölnyitására: testét romlatlan állapotban találták
1973. november 3. a Kongregáció rendes ülésén elrendelik a vitatható kérdések tisztázását
1975. november 18. Bécs főpásztora kiegészítő eljárás lefolytatását indítványozza Isten Szolgája bizonyos történelmi felelősségének vizsgálatára
1975. december 5. Magyary Gyula helyét új posztulátor foglalja el
1977. július-október négy ülésen lezárul a vitatott kérdések tárgyalása
1988. június 17. a Kongregáció hitelesíti az egyházmegyei vizsgálatok törvényességét
1994. február 10. elkészül az ún. Positio, a tizenhárom kötetnyi dokumentáció majdnem háromezer oldalas összefoglalója
1995.megkezdődik az érdemi vizsgálat a történészekből álló bizottság előtt
2002. október 29. a teológusokból álló bizottság meghozza döntését, miszerint Károly hősies fokon gyakorolta az erényeket, ezt a döntést utóbb a Kongregációhoz kinevezett bíboros és püspök atyák jóváhagyják, minekutána közös határozatukat a Kongregáció bíboros prefektusa előterjeszti a pápának
2003. április 12. II. János Pál pápa jelenlétében kihirdetésre kerül az a legfőbb pásztori tekintélyével megerősített dekrétum, amely elismeri Károly király hősies erénygyakorlatát, életszentségét, ettől a naptól fogva Isten Szolgáját megilleti a Tiszteletreméltó cím
2003. december 20. pápai dekrétum hitelesíti a Károly király közbenjárására Brazíliában, 1960-ban történt csodás gyógyulást
2004. október 3. a boldoggá avatás napja