Szent kereszt felmagasztalása ünnepén két történelmi eseményre is emlékezünk. Egyrészt Krisztus keresztjének megtalálására, másrészt visszaszerzésére. A szent keresztet Nagy Konstantin császár édes
anyja, Szent Ilona találta meg Jeruzsálemben. A róla szóló legenda szerint a Golgota hegyén talált maradványokat egy beteghez érintették, és amikor Krisztus keresztjének darabját nyújtották neki, meggyógyult. Az ereklyét, melyet később elraboltak a perzsák, Herakleiosz császár 628-ban szerezte vissza, és vitte őrzési helyére mezítláb, szegényes ruhában, a saját vállán.

A szent keresztből a világ minden pontján őriznek ereklyéket, jóllehet a ma embere mindezt szkeptikusan szemléli, mondván: a világon található rengeteg ereklyéből sok keresztet össze lehetne rakni. A hívő ember számára viszont nem az a fontos, hogy egy adott kis ereklye tényleg az igazi keresztből származik-e, hanem maga a szent kereszt iránti tisztelet. A katolikus egyházban sohasem a tárgy az elsődleges, mi azt tiszteljük, amire az emlékeztet minket.

A keresztfa üzenete

A keresztet az egyház történelmében mindig együtt említették a szenvedés vállalásával. Avilai Szent Teréz erről azt mondja: "A kereszt a mi nagy nevelőnk, és ha hiányzik a kereszt az életemből, akkor félek, hogy elfeledkezett rólam az Isten". A neves német teológus, Joseph Ratzinger bíboros, mikor megkérdezték tőle, miért sebezzük a gyerekek lelkét az iskolák falára kitett kivégzőeszköz, a kereszt látványával, a következőt mondta: "A kereszt az iskolafalon borzasztó dolog, mert megmutatja, mire képes az egyik ember a másikkal, ugyanakkor áldott eszköz, kincs, mert azt is megmutatja, hogy mindezek ellenére mire képes az Isten az emberért." A kereszt Isten szeretetének, az ember felé kiáradó élő szeretetének jele, egyben nagy kegyelmek forrása. A keresztfa azért is értékes, mert Jézus Krisztus szenvedésének, de még jobban a sátán felett aratott győzelmének a jele. A kereszt felmagasztalása így egyben Krisztus győzelmének felmagasztalása is.

A kereszt helye az életünkben

Bár sokan díszítik magukat kereszttel, például úgy, hogy láncon hordják a nyakukban, ez sok esetben valóban csak dísz, és szó sincs tudatosságról. Mi viszont nem feledhetjük, hogy a szent kereszt Isten szeretetére és Krisztus értünk vállalt szenvedésére utal. A magyar liturgiában szép példát találunk a kereszt értékére az esküvői szertartásban. A fiatal pár a feszületre tesz esküt, majd ezt a keresztet megkapják, és otthonukban kiakasztják a falra, ami így napról napra emlékezteti őket házastársi hűségükre és Isten szeretetére. Őseink a falvak, az utak szélén kereszteket emeltek. Még ma is megfigyelhetjük, hogy az útszéli keresztek mellett mindig van friss virág, még a ma emberében is él a kereszt iránti hűség és szeretet. A mi feladatunk pedig az, hogy mindezt megőrizzük.